Notísia foun


Autor: Vital C. M. Araújo Vilanova, Ronaldo Ximenes, Auxilio de Sousa, Gregório da Silva, e Jacinto Caldeira

Departamento de Geologia e Petróleo, Faculdade de Engenharia, Ciência e Tecnologia – UNTL

Ahi suar mutin husi rai okos no sai ba rai leten liu tuir husi material tahu nia fraktura (rai nakfera a’an), iha Aldeia Ermeta, Suku Fahi Lebo, Posto Administrativu Bazarteté, no Munisipiu Liquiçá.

Ahi suar mutin nebe’e sai ba rai leten iha area refere, sai hanesan assuntu importante no area estudu ida nebe’e geologo sira bele halo estudu klean hodi bele hatene kompozisaun gases husi ahi suar mutin; fonte husi nebe (profundidade no assosiadu ho tipu material fatuk saida); Kauza ou tamba saida mak ahi suar mutin bele mosu; no hatene nia risku ou afeita negativa ba komunidade refere.

Kondisaun jeolojika: tuir observasaun iha kampu no uja referensia Sr. Audley-Charles (1968), area refere forma husi formasaun fatuk 4 mak hanesan: Formasaun Aileu, Bobonaro Scaly – Clay (Kompleksu Arjilozu), Ainaro Gravel (sedimentos mota ho idade tuan ou Terraços Fluviais) no Aluviões (sedimentos mota ho idade nurak).

Formasaun Aileu: iha kampu ou terrenu, formasaun ne’e reprezenta ho prezensa ba serie metamorfika husi xisto no filito (serie of shale and phyllite), hatudu karakteristika mak hanesan: interkalasaun alternansia entre xisto no filito, maibe iha area balun dominante ho xisto no area seluk dominante ho filito; além ida ne’e, fatuk hirak ne’e iha afloramentu mos hatudu nia grau foliasaun nebe’e baixa to’o media, meteorizadu ho grau nebe’e kik to a’as, frakturadu (nakfera a’an), kompaktu, konsolidadu, simentadu, estratifikada, sei hatudu karakteristika orijem husi fatuk sedimentar, no sira seluk tan. Enkuantu, iha area hirak nebe’e limite ho zona plana ou klean hatudu karakteristika nebe’e rahun a’an los (esmagados) no balun halo mistura ho materiais tahu.

Bobonaro Scaly – Clay (Kompleksu Arjilozu): formasaun ne’e iha kampu reprezenta ho prezensa ba materiais tahu ho tamanhu (grain size) nebe’e fino hanesan pó ou terigu, no hatudu karakteristika sira seluk nebe’e bele observa, mak hanesan: hatudu kor oin – oin (hanesan mutin, matak, metan, mean, no sira seluk tan), la konsolidadu, hatudu estrutura sedimentar mud crack ou gretas de contração de lama (estrutura nakfera a’an tamba be’e iha tahu laran lakon ou laiha), iha prezensa ba materiais rahun husi animais nebe’e mate no preserva a’an diak (fósseis), iha prezensa ba masin, prezensa ba materiais blokus fatuk entranjeiru (blocos exóticos) sira husi formasaun hirak nebe’e instala ou depozita iha area refere, no area foho sira nebe’e iha prezensa ba materiais tahu ne’e sempre iha akontesimentu ba rai monu, no sira seluk tan.

Materiais argilas husi formasaun ne’e, iha profundidade profundo, masin nebe’e nia kontem ba, bele halo dupla ba manas ou temperatura nebe’e nia hetan ba, no iha parte seluk pressão husi gas sira mos aumenta ou sae. Iha kondisaun ne’e, se for iha prezensa ba be ho kuantidade suficiente hodi kahur malu ou mistura ho materiais arjilas forma tahu, no sai ba rai leten ho forma hanesan vulkaun (vulcão) ou domo (dome), liu husi falhas (rai nakles) no frakturas (rai nakfera a’an), lori ho materiais gas sira, liquida ou be no tahu., enkuantu, se laiha prezensa ba be ho kuantidade nebe’e suficiente, materiais arjilas sei guarda a’an nafatin iha rai okos ho kondisaun nebe’e manas. Fenomenu ne’e ita bele hasoru iha area Oesilo – Oecusse, nebe’e materiais tahu ne’e kontinua sai ba rai leten to’o agora, no iha tempu udan hatudu grau aktividade ne’e boot liu doque iha tempo bai loron.

Ainaro Gravels (Terraços Fluviais): iha jeral formasaun ne’e kompostu husi materiais sedimentus mota ho idade tuan / antigu nian nebe’e la konsolidadu la simentadu, ho tamanhu (grain size) varia (maioria husi arjila to’o rahenek grosso), estratifikada, no sira seluk tan.

Morfolojia no estrutura jeolojika: prossesu formasaun morfolojia aktual (foho, mota, no sira seluk tan) no prezensa ba materiais tahu (kompleksu arjilozu ou bobonaro scaly-clay) iha area Ermeta, Fahi Lebo, Bazarteté – Munisipiu Liquiçá, hetan kontrolo bot husi tektonika (forsa endogena), nebe’e liu husi interpretasaun ba fotografia aerea no uja teoria Anderson, iha prezensa ba familia falha bo’ot 3 mak hanesan: familia falha inversa (inverse fault) ho direksaun NE – SW, familia falha desligamento esquerdo ho direksaun NNE – SSW to’o kuaze N – S, no familia falha desligamento direito ho direksaun NW – SE to’o NNW – SSE. Evidensia hirak nebe’e apoio ba interpretasaun ne’e mak hanesan: alinhamento ba foho no mota (rio no ribeiro) nebe’e iha, no prezensa ba materiais esmagados iha area foho nebe’e la a’as no limite ho zona plana ou klean.

Tuir observasaun iha kampu ou iha terrenu, ahi suar mutin husi rai okos no sai ba rai leten liu tuir husi material tahu nia fraktura (rai nakfera a’an), no hatudu mos karakteristika seluk mak hanesan: ahi suar nebe’e mutin mahar ituan; fraktura (rai nakfera a’an) nebe’e ahi suar mutin sai fatin hatudu ho material tahu nebe’e bok bokon ituan; ahi suar mutin ho nia i’is kompleksu, laos deit i’is ai bokon nebe’e ema sunu maibe iha mos prezensa i’is seluk nebe’e ita tur besik no horon liu minutu 4 ou 5 ita senti kedas ulun moras; fornese manas ho temperatura to’o 100ºC ital; no sira seluk tan.

Ahi suar nebe’e mutin mahar ituan interpreta katak iha ne’e laos deit husi be manas nia suar ka husi materiais organikas animais mak hetan sunu, maibe suar ne’e tenki mos husi materiais organikas plantas nebe’e hetan sunu mos. Hodi apoiu ba interpretasaun ne’e, iha area refere, hetan prezensa ba materiais Carvão (Coal ou Batubara) tipu lignite. Carvão tipu lignite ne’e iha kampu hatudu karakteristika mak hanesan: kor coklate to’o metan, riska kor metan (fo kor metan iha liman laran), kompaktadu, sunu lakan, konsidera hanesan bloku estranjeiru (blocos exóticos) iha kompleksu arjilozu nia laran, ho espessura mais ou menos 10 to’o 40 centímetro (sei kontinua ba rai okos) no naruk (distribuisaun iha rai leten) to’o mais ou menos 600 metrus, no sira seluk tan.

Ahi suar ho nia i’is kompleksu, laos deit i’is ai bokon nebe’e ema sunu maibe iha mos prezensa i’is seluk nebe’e ita tur besik no horon liu minutu 4 ou 5 ita senti kedas ulun moras, nebe’e iha ne’e deskonfia katak laos deit gas CO2 ou CO maibe iha mos prezensa ba CH4 (metano). Iha ne’e autor interpreta no konsidera katak fonte nebe’e bele fornese no hasai gases metano, mak hanesan: karvaun (Carvão) no vulcão de Lama (be manas ho masin kahur malu ho materiais arjila ou tahu, no sai ba rai leten tamba pressão husi gas nebe’e bot), enkuantu fonte prinsipal ba gases CO2 ka CO ne’e mak Carvão (Batubara ou Coal).

Fraktura (rai nakfera a’an) nebe’e ahi suar mutin sai fatin hatudu ho material tahu nebe’e bok bokon ituan, iha ne’e hatudu katak ahi suar nebe’e sai ba rai leten laos lori deit gas CO2 ka CO, CH4, no sira seluk tan, maibe lori mos ho vapor de água (H2O ho forma gas). Fonte prinsipal nebe’e bele fornese vapor de água (H2O ho forma gas) ho kuantidade nebe’e suficiente ne’e mak vulcão de Lama (be manas ho masin kahur malu ho materiais arjila ou tahu, no sai ba rai leten tamba pressão husi gas nebe’e bot).

Manas ho temperatura to’o 100ºC ital, iha ne’e autor interpreta no konsidera katak manas ne’e laos husi vulkaun (dome) lama (tahu) maibe fonte ne’e husi materiais karvaun nebe’e hetan sunu iha profundidade nebe’e ladun klean ba rai laran ou okos.

Konkluzaun: iha area Ermeta, suko Fahi Lebo, Posto Administrativo Bazarteté no Munisipiu Liquiçá, iha materiais fatuk husi formasaun Aileu nia karaik (ba rai okos ou subsuperficie) iha possibilidade atu bele hetan formasaun sira seluk mak hanesan formasaun Wailuli, formasaun Aituto, formasaun Atahoc, formsaun Cribas, Bobonaro Scaly Clay (kompleksu arjilozu), no sira seluk tan (kondisaun bele hanesan ho area Manatuto, iha nebe’e materiais fatuk husi formasaun Aileu tula a’an sae (carreada) iha formsaun seluk nia leten liu husi estrutura carreamento). Iha profundidade nebe’e nia tur ba (profundidade nebe’e profundo ou klean ituan) halo materiais arjllozu husi formasaun Bobonaro Scaly – Clay hetan manas, no prezensa ba masin nebe’e iha, halo dupla ba manas (temperatura) nebe’e nia hetan ba (exemplo: ho manas 100ºC tamba iha masin bele sae ba 200ºC ou bele to’o 300ºC), no hodi nune’e mos automatikamente hasae pressaun husi gas nebe’e nia kontem ba. Prezensa ba be nebe’e suficiente hodi kahur malu ho materiais arjilozu forma tahu, no kondisaun nebe’e manas no pressaun boot, halo gas, be no tahu sira sai ba rai leten (superficie) liu husi frakturas ou falhas nebe’e iha, no iha ne’e lori mos materiais fatuk frakturado sira husi formasaun hirak nebe’e nia liu ba, no materiais sira ne’e sai hanesan fatuk ou bloku estranjeiru (blocos exóticos) iha nia isin laran. Fenomeno ne’e akontese tiha ona iha area estudu, iha tempo uluk, evidensia nebe’e ita bele hetan iha kampu mak hanesan: prezensa ba materiais tahu nebe’e lori ho blocos exóticos (hanesan karvaun no sira seluk tan), no okupa kuaze area plana no klean sira. Materiais tahu nebe’e sai uluk liu husi prossesu diapirismo, ho forma estrutura domo, taka dalan ba materiais tahu ho gas no be sira seluk atu sai ba rai leten (superficie). Fenomeno ahi suar mutin sai ba rai leten iha area estudu, autor interpreta no konsidera katak materiais tahu ho gas no be iha rai okos tenta atu sai tamba iha dalan nebe’e frakturas no falhas uluk loke a’an fali ona, no manas husi materiais ne’e sunu karvaun nebe’e iha rai okos maibe ho profundidade besik rai leten ou ladun klean.

Dalan nebe’e iha tamba frakturas no falhas uluk loke a’an fali ona, iha ne’e hetan kontrolo husi forsa endogena (tektonika) no exogena (bai loron nebe’e naruk). Forsa endogena ou tektonika, iha ne’e autor koalia tamba relaciona ho sismo ou rai nakadoko iha area Kupang ou NTT no Ambon (Indonésia) iha periodo fulan Outubro no Novembro 2019 akontese ho numero nebe’e bo’ot (liu 53 vezes, tuir dadus BMKG – Indonésia), husi magnitude 3 SR to’o 7 SR, tamba iha movimentu plaka tektonika. Enkuantu, forsa exogena (tempo bai loron nebe’e naruk), autor konsidera (seja sai hanesan fatores ida ho porsentu nebe’e kik) tamba hasoru no koalia kona ba materiais tahu nebe’e ahi suar mutin sai fatin no materiais tahu iha rai leten taka dalan ba materiais tahu ho gas no be sira seluk iha rai okos atu sai ba rai leten. Tempo bai loron nebe’e naruk halo be iha materiais tahu sira nia laran lakon ou laiha, ho nune’e materiais tahu sira nakfera a’an no forma estrutura sedimentar sekundaria contração de lama (mud crack), aumenta ho rai nakadoko iha area NTT no Ambon (Indonesia), nebe’e ilha Timor mos hetan afecta ho grau kik, provoka espasu iha falha loke a’an fila fali no frakturas (rai nakfera a’an) iha materiais tahu hanaruk no halo luan a’an, hodi nune’e loke dalan ba materais tahu sira iha rai okos atu sai ba rai leten.

NB: Iha ne’e, autor tenta atu bele esplika deit ba fenomeno ahi suar mutin iha Aldeia Ermeta, Suku Fahi Lebo, Posto Administrativu Bazarteté, no Munisipiu Liquiçá.,  tuir interpretasaun bazeia ba informasaun ou dadus nebe’e rekolha iha kampu. Autor ho nia ekipa sei tun hodi halo estudu klean kona ba assuntu nee. liu – liu kona ba prezensa karvaun iha area refere (distribuisaun? assosiadu ho formasaun saida? hanesan bloku eksotiku ou estranjeiru kalae? no sira seluk tan) . Sekuandu iha analize no interpretasaun balun nebee salah karik, sujestaun no kritika ami nu’udar autor persija tebes hodi bele hadia sai diak liu tan, obrigado.

Please follow and like us:

NOTÍSIA FOUN

Site Statistics

  • Users online: 4 
  • Visitors today : 767
  • Page views today : 1,156
  • Total visitors : 73,699
  • Total page view: 102,414

PUBLISIDADE

KLIK IHA NE'E

KLIK IHA LOGO CNRT: Kayrala Xanana Gusmão Hakerek Karta ba Maijor Jeneral Lere Anan Timur